Település:
Pest megye, Érd

Létrehozva:
2022-02-07 13:55:35


Üdvözöljük Érden!


Érd története; bemutatkozik városunk.

Érd 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest megye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen olyan magyarországi város, amely egy megye legnépesebb településeként nem megyeszékhely. Budapest városától 21 km-re, délnyugatra található, közel a Dunához. Falusi jellege miatt nagyon kedvelt település a családok számára. Népessége 1870 óta nem csökkent.

Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. 1963-64-ben a Budapesti Történeti Múzeum egyik régésze, Gáboriné-Csánk Vera vezetésével feltárták a neandervölgyi ember vadásztelepét a Fundoklia-völgyben. További kutatások pedig azt is megállapították, hogy az akkoriban, kb. 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt a leginkább jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is.

 

 

Érd, Kutyavár – A kép forrása: commons.wikimedia.org/Civertan

 

A Sánc-hegyen – ami a Kakukk-hegy folytatása – bronzkori földvár nyomai láthatók, később itt állítottak fel őrtornyot a rómaiak.

Érd első említése 1243-ra tehető. E szerint Tádé fia, János Érd faluban lévő birtokrészét – a hozzátartozó szigetnek felével együtt – eladta Mihály veszprémi ispánnak. Érden volt még birtoka az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvergyártóknak. Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvergyártók földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává.

 

 

Ófalui római katolikus templom. A kép forrása: commons.wikimedia.org/ Pasztilla aka Attila Terbócs

 

Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet a városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle pogány betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi grófi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Óváros, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).

 

 

Érdi címer. A kép forrása: commons.wikimedia.org/Thommy

 

A végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig. Az érdi réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulás előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott.

A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére Érden kis palánkvárat építettek a 16. században. A 17. században kibővítették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa seregét.

 

 

Érd-felső vasúti megállóhely. A kép forrása: commons.wikimedia.org/Vince

 

A törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket.

A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó megyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. Ő sokat hadakozott a török megszállókkal, személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák, szépirodalmi művek örökítették meg.

 

 

Római katolikus plébánia; a kép forrása: commons.wikimedia.org/rebifoto           

 

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)

Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Később a szőlőtermelés helyére az őszibarack-termesztés lépett. A juhászat színterei a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.

 

Beliczay sziget. A kép forrása: commons.wikimedia.org/Elekes Andor

 

Érd 1945-ig Fejér vármegye Adonyi járásához tartozott; az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés óta Pest megye része.

A városközpont kialakulása 1972-ben kezdődött az Érd alsó vasúti megállóhely mellett a buszpályaudvarként is funkcionáló üzletkomplexum létesítésével, majd folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ-áruházzal. 2005-ben új buszpályaudvar és bevásárlóközpont épült.

A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Óváros fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelentett akkoriban Érd számára, a fürdőt és a hotelt azonban 2015-ben adósságai miatt be kellett záratnia az önkormányzatnak.

 

 

Forrás:

hu.wikipedia.org

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »